Irán vs. Izrael

Már tavaly augusztusban felröppentek a hírek, miszerint Irán hamarosan befejezi az atombombája kifejlesztését, amit Izrael még a technológia elkészülte előtt egy megelőző csapással véleményezne. 

Idén az arab világban végbemenő forradalmak jelentősen meg gyengítették Izrael pozícióját, mivel az egyik fő szövetségesük az egyiptomi Mubarak elnök is kénytelen volt lemondani hatalmáról. A WikiLeaks szerint ugyan Tel-Aviv jobban szerette volna Omar Szuleimánt (Mubarak kémfőnöke) az elnöki székben látni. Viszont az elnök távozása után esélyei csökkentek, sőt néhány annak sem örülnek, hogy él, mivel február elején alelnöki kinevezése után nem sokkal megpróbálták eltenni láb alól.

Egyiptom belső problémáit tetézve az Iráni haditengerészet hajói áthaladást kértek a Szuezi-csatornán egy kis Szíriai kiránduláshoz. Amit a cionista állam persze rögtön provokációként értékelt és készültségbe helyezte a haditengerészetét.

Izrael legnagyobb félelme, Irán és annak esetleges atom hatalommá való emelkedése. Az ország zsidó lakosságának nagyobb része ugyanis egy szűk aránylag jól körülhatárolható területen él (Tel Aviv és környéke) és egy esetleges Iráni nukleáris támadás el is pusztítaná a lakosság nagy részét. 

Az egyiptomi forradalom még Izraelt is váratlanul érte, amit Dan Meridor izraeli titkosszolgálatokért felelős miniszter be is vallott. 

Elképzelhető tehát hogy Izrael hamarosan valóban megindítja a megelőző csapást (majd a Facebookról úgy is megtudjuk, mikorra tervezik). A zsidó állam már így is több esetben mért légi csapást fejlesztés alatt álló urándúsítókra (Irak, Szíria), ami azt jelzi, hogy a szándékaihoz nem fér kétség. Viszont Irán a többiekkel ellentétben nem tűrné szó nélkül, meg mondjuk az már nem provokáció, hanem intervenció. Valószínű, hogy azonnal harcba hívnák a Hezbollahot és a Hamaszt valamint blokád alá, vennék a Hormuzi-szorost így vágva el Izrael fő szövetségesének az Egyesült Államok olaj utánpótlását.

A kérdés csak annyi maradt hogy Irán kész lenne-e valóban atomfegyvert használni? A válasz nagy valószínűség szerint nem, mivel azt pontosan tudják, hogy egy atomháborút még nagy veszteségek árán sem tudnának megnyerni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy síitha vallás egyik fő része a mártírok tiszteletére épül, tehát gondolkodhatnak úgy is, ha ők bele is roppannak Izrael legalább teljesen, elpusztul. Egy ilyen játéknál viszont számolni kell, avval hogy az Egyesült Államok is válaszcsapást mérne Iránra, aminek rájuk nézve már beláthatatlan következményei lennének.    

Tehát marad a „hagyományos” hadviselés, bár az Iráni hadsereg felszerelés elavultnak tekinthető, de még így is hatalmas ember erőt képes mozgósítani (420 ezres hadsereg és több mint 15 millió mozgósítható lakos) még az IDF (Israel Defense Forces) felszerelése a legmodernebbek közül való de a létszám valamelyest csekélyebb (168 ezres hadsereg és 1,4 millió tartalékos). Fontos szerepe lehet még a hadseregen belüli morálnak is, amit viszont ítéljen meg mindenki maga.

Elszántan (Iráni hadsereg)

Harcra készen (IDF sorállomány)